Miért követnek el megcsalást az emberek?
Érdemes feltárni és megérteni az okot
Az első ösztönös kérdés sok esetben ez: „Mit csináltam rosszul?” Ez egy emberi reakció. De a megcsalás nem egy matematikai egyenlet, ahol ha az egyik fél hibákat követ el, akkor a másiknak szükségszerűen meg kell csalnia. A megcsalás egy döntés. Mindig az. Viszont bele lehet kergetni valakit abba a helyzetbe, hogy az állandósult problémák megoldására hozzon egy rossz döntést. Semmi mást nem kell tenni, mint szép lassan kizárni valamilyen kommunikációból. Figyelmen kívül kell hagyni az igényeit, szóval vagy tettekkel le kell értékelni a véleményét, sokszor bele kell fojtani a szót, nem engedni, hogy birtokoljon dolgokat, meg kell tagadni a szexet tőle, értéktelennek tekinteni őt, vagy a munkáját, hozzájárulását a kapcsolathoz, stb. Ez persze nem ad felmentést, de olyan nincs, hogy egy párkapcsolatban csak az egyik legyen „vétkes”.
A helyzet megértése ugyanakkor nem jelent, felmentést.
Ha az alapvető okot keressük, akkor azt megtaláljuk a kommunikáció mennyiségében és minőségében. Túl egyszerű? Igen az. Legalábbis ahhoz, hogy első hallásra elfogadjuk. De ne felejtsük el, hogy a kommunikáció egyik legfontosabb szerepe a problémák megoldása. Így hát ahhoz, hogy a párkapcsolaton vagy házasságon belül keletkezett problémákat megoldjuk, kommunikációba kell kerülnünk magával a problémával, és a párunkkal egyaránt. Magyarul, el kell ismernünk, hogy létezik az a probléma, amit a társunk kifejezett.
Nyilvánvaló, hogy ha valaki tagadja, hogy neki vagy a párjának vannak problémái a kapcsolatban, nem fogja tudni megoldani azokat. Azok pedig csak gyűlnek, gyűlnek, és feszültséget halmoznak fel. Aztán lehet, hogy egy nem várt pillanatban betelik a pohár, és visszafordíthatatlannak tűnő döntések forrásává válhat.
Tehát, ha javítani szeretnénk a kapcsolataink minőségét, az első dolog, amin javítani kell, az a kommunikáció. Olyan állapotot kell elérnünk, hogy képesek legyünk kommunikálni. Egy párkapcsolat, házasság teljesen le tud robbanni, és egyfajta szuper elkülönültséggé tud válni annak ellenére, hogy egymás mellett élnek a párok. A legfontosabb feladat ennek a szuper elkülönültségnek a megszüntetése és a kommunikációra való hajlandóság helyreállítása.
Széleskörű felmérések alapján ezek a megcsalás leggyakoribb kiváltó okai:
-
Érzelmi elhanyagoltság. Nem feltétlenül kell drámai elhanyagoltságra gondolni. Lehet, hogy
párok már évek óta rutin üzemmódban „működtek” – gyerekek, munka, hétköznapi feladatok, stb.
– és valahogy elmaradt az egymásra való odafigyelés. A kapcsolatban az egyik fél vagy akár
mindkettő elkezdte hiányolni, hogy észre vegyék, elismerjék, fontosnak tartsák. Ezt a hiányt aztán
valaki más töltötte be. Ez persze nem ad felmentést.
Mi ez, ha nem a kommunikáció hanyatlása a párkapcsolatban?
-
Kapcsolati unalom és eltávolodás. A hosszú kapcsolatokban természetes, hogy a kezdeti
intenzitás csillapodik. Baj akkor van, ha a pár nem építi tudatosan a közelséget. Az unalom az
egyik leggyakrabban előkerülő tényező a megcsalások hátterében – különösen az érzelmi jellegű
ügyekben.
Mi ez, ha nem a kommunikáció hanyatlása a párkapcsolatban?
-
Szexuális elégedetlenség. Ez az ok, amelyet a legkönnyebb megnevezni, mégis a legritkábban áll
egyedül a háttérben. Általában más problémák tünete – a közelség hiányának fizikai kifejeződése.
Mi ez, ha nem a kommunikáció hanyatlása a párkapcsolatban?
Az első sokk után – mit érezhetünk ilyenkor?
A trauma valódi
A megcsalás felfedezése lelki trauma. Nem átvitt értelemben – hanem a szó szoros értelmében. Egy valódi veszteség történt. Összeomlott minden. Nincs jövőkép. Csak fájdalom van. Ez a veszteség és a vele járó lelki fájdalom képes megbetegíteni a személyt. A legenyhébb esetben is okozhat alvászavart, koncentrációs nehézséget, a figyelem rögzülését a veszteségen, az érzelmek hirtelen leállását (apátia) vagy éppen az érzelmek hullámzását, kontrollálhatatlanságát.
Ha olvasod ezt, és felismered valamelyiket magadnál, „normális"-nak tekinthető. Nem reagálod túl a történteket. Nem vagy gyenge. Valódi veszteséget szenvedtél el.
Az érzések, érzelmek, amelyek jöhetnek
Fájdalom. Az a fajta, amelyik fizikailag is érezhető. A mellkasban, a gyomorban. Nem múlik el gyorsan, és nem lehet gondolkodással lecsillapítani.
Düh. Nem csak a partner felé – hanem a harmadik személy felé, a helyzet felé, önmagad felé is. A düh normális reakció. Az számít, hogy hogyan kezeled.
Szégyen. Sokan arról számolnak be, hogy szégyenkeznek – mintha nekik kellene bocsánatot kérniük.
Kételkedés önmagában. „Miért nem vettem észre?" „Hogyan történhetett ez meg velem?" Ez az a belső hang, amelyik a legtovább megmaradhat. Foglalkozni kell vele, választ kell kapni ezekre a kérdésekre – mert ha ez nincs rendezve, könnyen lerombolhatja az önbizalmat.
Zsibbadtság, fásultság. Néha nem érzünk semmit, csak ürességet. Ez is előfordulhat. Ez egy apátiához közeli lelki állapot. Ha ezt tapasztalod, ne próbálj „érzelmeket előhívni". Normális esetben visszatérnek az érzelmek. Az apátiánál magasabb érzelmi tónusok megismerhetőek. Ilyenek például a félelem vagy a düh.
A feldolgozás szakaszai
Nem lineárisan zajlik. Nem is kell, hogy az legyen. Sokan a következő lépéseken, érzelmi állapotokon mennek keresztül – de más sorrendben és gyakran visszaesésekkel:
- Sokk és tagadás – „Ez nem lehet igaz." Nem képes elhinni, elfogadni.
- Fájdalom és zűrzavar – Szembenézés a valósággal.
- Düh – Az árulás tudatosulása.
- Alku – „Ha ez és ez megváltozik, talán…"
- Gyász, sajnálat – Annak a kapcsolatnak a gyásza, amelyről azt hittük, hogy van.
- Elfogadás és döntés – Nem feltétlenül megbocsátás – hanem az, hogy ki tudod mondani: „Ez történt, és most valamit lépnem kell."
Nem kell minden lépésen, állapoton „szép rendben" átmenni. Ami fontos: ne ragadj bele tartósan egyikbe sem.
Maradjak vagy menjek?
Senki sem mondhatja meg ezt helyetted
Ez az a fejezet, ahol a legtöbb ember valami konkrét választ vár. Ilyet nem lehet adni – és ha valaki azt mondja, hogy igen, az gyanús. A döntés a tiéd. Az egyetlen helyes döntés az, amelyik valóban a tiéd.
Ehhez azonban meg kell szabadulni attól a kisördögtől, amelyik bosszúvágyó, büntetni akaró, sértett, és teljesen egyoldalúan vizsgálja a történteket. Ezért egy nagyon fontos dologra felhívom a figyelmedet. Az erre vonatkozó leírást megtalálod a Párkapcsolati válság és döntéshozatal cikkben. A döntéshozatal folyamata – maradjak vagy menjek kezdetű részben.
Mikor érdemes még próbálni rendbe hozni a kapcsolatot?
Erre sincs konkrét recept, ám érdemes valamit figyelembe venni. Ha megtörtént a megcsalás, és a megcsaló fél szeretné rendbe hozni a kapcsolatot ne tagadjuk meg tőle a helyrehozatal lehetőségét. Hibázott. Nagyot hibázott. De amit korábban említettem, lehet olyan körülményeket teremteni, hogy az ember hibázik és árt önmagának és a kapcsolatnak.
Nézzük meg egy példán keresztül, hogy ez hogyan is néz ki az életben.
Egy kapcsolatban az egyik fél elhanyagoltnak érzi magát. Nem kap elég figyelmet, kedvességet, törődést. (valójában csökken a kommunikáció, ami által csökken az affinitás (kedvelés, szeretet) és a kapcsolat valóságosságának érzése is) Szinte automatikussá vált a kapcsolat. Ám van a környezetében valaki, aki érzékeli ezt, látja, hogy valami „nem stimmel". Érdeklődik, és az ember miről beszél legtöbbször? A problémáiról. Csak zárójelben jegyzem meg itt, hogy egy külső féllel kezdi megosztani a problémáit. Tehát nem a társával, hanem egy idegennel. Elindít egy kommunikációt egy témáról, egy idegennel olyan témáról, ami egyáltalán nem tartozna egy idegenre. Gondolj csak arra, hogy egy csoportban lévő problémát leginkább azok ismerik, akik létrehozták.
Ennek az idegennek a számára eléggé valóságos ez a probléma. (ez a realitás, vagyis egyetértés abban, hogy ez probléma) Már két elem is jelen van a Megértés összetevőiből. A kommunikáció és a realitás. Mi következik ebből? Hogy e kettővel egyenes arányban nőni fog az affinitás, vagyis a kedvelés, a vonzalom.
Egy ponton magasabb lesz a megértés szintje az „idegennel", mint a saját párjával. Ő lehet a „lelki társ". Ezen a ponton megtörténhet a fizikai értelemben történő megcsalás.
Tehát mondhatjuk, hogy az eset nem úgy zuhant le az égből, mint egy ejtőernyős, hanem ki lett építve. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az egy alkalommal történő, látszólag érzelem mentes megcsalás is. A megcsaló fél már régóta csak egy alkalomra vár, hogy „pótolja a hiányt". Rendszerint valaki be is tölti ezt a hiányt.
Ami viszont lényeges tudnivaló, hogy akármi és akárhogyan is történt, a valódi okot kell felderíteni. Akkor kezelni lehet a problémát. Ehhez viszont egy külső, tárgyilagos, a témában szakértő ember segítségére van szükség. A kommunikáció mindig helyreállítható.
Van itt még egy lényegbe vágó adat, egy vastörvény.
Szinte bárki helyre tudja hozni az elrontott helyzetet. Ám amikor a személy már nem akarja helyre hozni azt, akkor a saját tettei, amelyekkel ártott, lecsökkentik azt a képességét, hogy felelősséget tudjon vállalni az okozott helyzetért. Így aztán az egyetlen megoldásnak a távozás látszik. Távozásának igazolására a másik fél által elkövetett vagy kitalált tetteket, használja. Használja azért, hogy kisebbítse a saját bűneit. Ahogy a közmondás tartja: „Tolvajtól lopni nem szégyen"
Ha együtt maradtok: a bizalomépítés lépései
A bizalom nem máról holnapra épül vissza
Az egyik fontos kérdés lehet a megcsalás után: „Ha igazán megbánta, akkor miért nem bízom meg benne azonnal?” A bizalom nem döntés kérdése. Akkor épül újra fel, amikor az idő és a következetes viselkedés együtt megteremtik az alapját. Ehhez azonban egy sor speciális lépést kell megtenni. Ezeken a lépéseken mindkét félnek végig kell mennie. A házasságszaki pontosan ezt tanítja meg, és ezen viszi végig a párokat. Ez eltarthat néhány hétig vagy hónapig.
A hűtlen fél képes megváltozni, és képes házastársként vagy partnerként viselkedni. Ez győzi meg a másik felet. A másik félből pedig el lehet és el kell távolítani a bizalmatlanságot. Többek között ezek a kezelés részei. E kezelés nélkül a tüske ott marad a köröm alatt, és a bizalmatlanság lehetetlenné teszi a boldogságot. Az állandó gyanakvás megfosztja a gyanakvót attól, hogy tisztán azt lássa, ami történik. Valamint folyamatos bizonyításra kényszeríti a párját, amibe előbb-utóbb belefárad. Ez egy folyamatos nyomás, egy folyamatosan fenntartott probléma, ami újabb hiba elkövetését is okozhatja.
Érzelmi megcsalás – számít-e?
„Nem volt testi kapcsolat közöttük” – de akkor miért fáj ennyire?
Az érzelmi megcsalást sokszor nehezebb megnevezni, mint a fizikait – és ezért sokszor nehezebb érvényes sérelemként kezelni. „Nem volt közöttük semmi, csak sokat üzentek egymásnak.” „Csak jóbarátok.” „Csak beszélgettek.” De valami nem stimmel. És fáj.
Mi az érzelmi megcsalás?
Az érzelmi megcsalás akkor áll fenn, amikor az egyik fél olyan érzelmi kapcsolatot épít fel egy harmadik személlyel, amelyet elrejt a párja elől, és amelyet a párjával, házastársával kellene folyamatosan tennie. Ezzel az érzelmi hozzájárulással tartható fent egy jó párkapcsolat. Így ha ezt egy harmadik fél irányába áramoltatjuk, akkor azt a kapcsolatot teremtjük és nem a már meglévő párkapcsolatot. Ez teljesen ellene van a korábbi megegyezésen alapuló kapcsolatnak. Valójában pusztítja azt azáltal, hogy figyelmet és energiát von el a párkapcsolattól. Csupán hasonlatként álljon ez itt: Egy virágot két módon lehet elpusztítani. Az egyik mód, hogy kitépjük a földből, megmérgezzük valamivel, vagy egyszerűen eltapossuk. Ez közvetlen pusztítás, ami látható. A másik mód az, hogy nem öntözzük, ápoljuk. Nem adjuk meg neki a fennmaradásához szükséges dolgokat. Ez közvetett pusztítás, ami nem látható.
Nagyon egyszerűen mondhatnánk azt, hogy az érzelmi megcsalás kategóriájába tartozik minden olyan tevékenység, amit a párunk irányába kéne tenni, hogy boldoggá tegyük, de ezeket másvalaki irányába tesszük. (egy kedves telefonhívás, üzenetváltás, egy aprócska ajándék, teázás, kávézás vagy egy vacsora kettesben intim környezetben, titokban, egy udvarlás elfogadása, vissza nem utasítása, stb.)
Jellemzői: titkosság, elrejtett üzenetek, törölt előzmények. Az a fajta közelség, amit nem a párjával épít ki, hanem ezzel a harmadik személlyel. A harmadik személyt „megértőbbnek”, „könnyedebbnek” írja le. Eltávolodás a párunktól, kevesebb figyelem, érzelmi hidegség.
Miért fájdalmas annak ellenére, hogy „fizikailag nem volt semmi”?
Mert a párkapcsolat alapja nem kizárólag a fizikai hűség. Az érzelmi exkluzivitás (kizárólagosság) ugyanolyan fontos. Ha ez máshová kerül, az valódi veszteség.
A kutatások szerint sok megcsalt fél az érzelmi megcsalást fájdalmasabbnak értékeli a fizikainál. Főleg azért, mert azt érezteti: „Neki jobban megnyílt, mint nekem.”
Ha kilépsz a kapcsolatból, hogyan dolgozd fel?
A kilépés a kapcsolatból is egy lehetséges döntés – és nem feltétlenül gyengeség
Sokan azt érzik, hogy ha kilépnek a kapcsolatból, akkor valamit „feladtak.” Mintha a kitartás automatikusan erény lenne. Önmagában még nem az. Egy toxikus kapcsolatból, pláne, ha megcsalás is történt, jobb időben kilépni, mint tovább sérülni. Néha a legbátrabb döntés az, hogy azt mondod: „Erre nekem nincs szükségem! Elég volt!. Én ennél többre tartom magamat, többet érdemlek.”
A szakítás feldolgozása, az állapotod helyreállítása
A szakítás önmagában is nagy sebet okoz. Egyszerre gyászolod a kapcsolatot, amelyet elveszítettél, a jövőt, amelyet elképzeltél, azt a képet, amelyet a párodról hittél, és részben önmagadat is. Ez kettős veszteség. Ennek a feldolgozáshoz és ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő újra az életedben, szintén speciális lépésekre van szükség, amelyet a házasságszaki ismer és végig tud vinni ezeken a lépéseken. Ne feledd, hogy részed volt a kialakult helyzetben.
Az önbizalom visszaépítése
A feldolgozás egyik fontos lépése az önbizalom helyreállatása. A megcsalás szinte mindig nyomot hagy az önképen. A leggyakoribb gondolatok: „Nem voltam elég.” „Valami biztos hiányzott belőlem.” Ezek a gondolatok nem tesznek jót az önbizalomnak. De csupán kimondani, hogy ez nem jó, kevés. Az önbizalom helyreállítása meghatározza a jövőbeli életedet saját magaddal és a hozzád kapcsolódó emberekkel. Ezért ezen is dolgozni kell.
Pontos lépéssoron mész keresztül, hogy ez helyre álljon, amit a házasságszakitól tudhatsz meg. Ez is a kezelés része.
A megbocsátás – mit jelent, és mit nem
A megbocsátás nem jelenti azt, hogy minden változtatás nélkül maradsz a kapcsolatban. Nem jelenti azt, hogy azt mondod, rendben volt, ami történt. Nem jelenti azt, hogy elfelejted ami történt.
A megbocsátás azt jelenti, hogy megszünteted a haragot, és nem büntetsz. Nem azért, mert a másik fél megérdemli, hanem mert te megérdemled a szabadságot. Nem hordozod tovább aktívan a harag terhét. Egyébként is annak rossz, aki tartja a haragot. A másik mit sem tud erről. Ő jól alszik. Te pedig nem.
GYIK – Megcsalás és bizalomépítés
Magától nem. De újra fel lehet építeni. A kutatások és a terápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy a párok körülbelül 30–40%-a hosszú távon stabil kapcsolatot tud felépíteni a megcsalás után, ha mindkét fél aktívan dolgozik rajta. Még akkor is, ha nem ismerik ennek pontos módszerét.
Valljuk be, ez azért nem túl sok. A maradék kapcsolatok 60-70%-a széthullott. A szétszakadt családok, a házasságtól, párkapcsolattól elforduló emberek, a lelkileg megsérült gyerekek nem festenek valami biztató képet.
A házasságszakinak megvannak a teljes helyreállításhoz szükséges adatok és az ehhez vezető lépések. Ha a felekben megvan az akarat a kapcsolat helyreállítására, magasabb szintre emelésére, a bizalom teljesen helyreállítható.
Erre nincs egységes válasz. A párok megfelelő kezelésével a folyamat strukturáltabb és gyorsabb. Ha egyedül maradtál, az egyéni konzultáció, kezelés sokat segíthet.
Ez teljesen normális, hiszen a kapcsolat nem törlődik ki az elméből. Ne harcolj ellene erővel. Engedd meg magadnak, hogy időnként eszedbe jusson. Ezzel nincs semmi baj. De ha a figyelmed ezen rögzül, és az érzések még hónapok után is ugyanolyan intenzívek, kérj segítséget.
Ez teljesen a te döntésed. Bár az ilyen történetek továbbadása nem okoz boldogságot a hallgatóság számára. Érdemes átgondolni, hogy kinek segítesz azzal, hogy elmondod a történetedet. Keletkezhet itt még egy további probléma. Mi van akkor, ha folytatjátok a kapcsolatot? A barátok, ismerősök, akikkel közölted a megcsalást, nem biztos, hogy tudnak követni a helyreállításban. Így ők sokszor nem tudnak „visszaállni.” Érdemes átgondolni, kit vonsz be ebbe a történetbe. Egy semleges, professzionális személy, például a házasságszaki – erre a célra legbiztonságosabb személy.
Sok ember számára igen – néhányan kifejezetten fájdalmasabbnak élik meg. Az érzelmi megcsalás az intimitást és az érzelmi exkluzivitást sérti, amelyek a párkapcsolat alapját képezik. Ami számít: mindkettő érvényes sérelem, és mindkettő kezelést igényel.
A változást nem a szavak, hanem a következetes, hosszú távú viselkedés mutatja meg. Nem egy bocsánatkérés és egy ígéret, hanem stabilan fenntartott viselkedés. Amely állhat őszinteségből, átláthatóságból, aktív részvételből, támogatásból. A társként való viselkedés, a párkapcsolat aktív teremtése a legfontosabb mérőeszköz.